Az olasz hadvezetőség 1915. október 16-án újabb nagy támadást indított az osztrák–magyar védelem ellen. A november 7-éig tartó 3. isonzói csatában a Kr...
Az Adria partján, a Kvarner-öbölben fekvő Fiume első írásos említése 1260-ból származik: a IV. Béla királyunk által kibocsátott oklevélben Rika (azaz R...
A szegedi származású Kiss Sándor és Pecze Erzsébet 1885. június 2-án Péterrévén házasodtak össze. A Kiss házaspár negyedik gyermekekeként 1893. okt&oa...
Cseh János tanító és Melkuhn Katalin fia, Cseh Károly Imre 1891. november 2-án Adán látta meg a napvilágot: a szülői ház, tanítói lakás a zsinagóga mell...
Bajsai dr. Vojnich Lajos (1866–1902) Vojnich Lajos Simon Béla 1866. június 16-án a Vojnich család zobnaticai birtokán látta meg a napvilágot, bajsai Vojnich Simon Károly és gombosfalvi...
A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi &eacut...
Mire a falevelek lehullanak… Bajsa a nagy háborúban (1914–1918). Délvidékiek a nagy háborúban 6. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022 A nagy háború ...
Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési k...
Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a h...
Csóka kapcsán legtöbben a Lederer családra asszociálnak, a település újabb kori története azonban nem velük kezdődik. Az 1697-es, a törökök felett aratott zentai di...
Manapság a gyermekkatona kifejezés hallatán legtöbbeknek a Fekete-Afrikában a 20. század 80-as, 90-es éveiben lejátszódott fegyveres konfliktusok jutnak eszébe. Pedig gyermekek má...
Az első világháborúban szinte valamennyi magyar családot érte valamilyen veszteség: hadba vonult családtagok megsebesültek, megbetegedtek vagy elestek. Voltak olyan családok, amelyek t&ou...
Novák István 1887. december 24-én látta meg a napvilágot Zentán. Szülei, Novák Mihály és Fodor Viktória a Malom utcában (ma: Gróf Batthyány Lajos utca), az 1...
Az utak mentén álló kő-, fa- vagy bádogkereszteknek (latinul: crux viator) megvan a maguk története, amely gyakran szomorú is lehet. Felsőhegytől 2 kilométerre délre áll ...
A Bácskai Hírlap Szabadkán 1897 óta megjelenő, Bács-Bodrog vármegye egész területére vonatkozó napilap volt. Egy kézdivásárhelyi, magát megnevezni nem k...
Botos Máté szerk.: Mikor a pokolnak égő torka tárul… Budapest, 2018, Pázmány Péter Katolikus Egyetem – L’Harmattan Kiadó Az első világháború centená...
Josip Broz Tito, a szocialista Jugoszlávia örökös államelnöke, amely ország élén 35 évig állt. Kevésbé ismert azonban, hogy Broz az első világhábor&uac...
A zentai gimnázium 1876. október 5-én – a szabadkai, a bajai, az újvidéki és a zombori után Bács-Bodrog vármegyében ötödikként – kezdte meg működ&eacut...
Az első zentai közjegyző, Zsarkó Antal családtörténete Zsarkó Antal 1837. május 17-én született Szegeden, az ottani belvárosi templomban keresztelték meg. A jogi egyetemet ...
Első világháborús karácsonyok „Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim itthon lesznek!” – mondotta Vilmos német császár az első világhábor&uacut...
Szabadka földrajzi fekvésénél fogva fontos közlekedési csomópont volt: itt futott össze a Budapest–Zimony észak–déli irányú, valamint a Nagyvárad–Szeged&ndas...
„Verd meg a pásztort és elszélednek a juhok, én pedig a kicsinyek ellen fordítom kezemet.” (Zakariás 13:7) A Bácskában az 1944-es impériumváltás során hatalo...
A szovjet csapatok „viselt dolgai” a bácskai Tisza mentén A Vörös Hadsereg csapatai 1944 őszén átvonulóban voltak a vidéken. A Tiszán való átkelésüket Ad&aacu...
Dr. Vasvári Kósa György Kúlán született 1893. március 10-én. A patinás kalocsai gimnáziumban érettségizett, majd a Bécsi Orvostudományi Egyetemen folytatta tan...